Pár havonta veszel eurót a fizetésedből: a nyaralásra, vagy csak hogy ne minden forintban legyen. Most máshol áll az euró, mint amikor vetted, és nem tudod, nyertél vagy vesztettél rajta, és mennyit.
Röviden: add össze, mennyi forintot fizettél az euróért, és oszd el a kapott euróval: ez az átlagos vételi árfolyamod. A még meglévő euródon a nyereség vagy veszteség (mai árfolyam − átlagos vételi árfolyam) × megmaradt euró, de csak papíron, amíg el nem költöd vagy vissza nem váltod. Az elköltött euródon már realizált: az aznapi árfolyam és az átlag különbsége, szorozva az elköltött összeggel.
- Írd fel minden vásárlásnál az eurót és a fizetett forintot
- Átlagos vételi árfolyam = összes forint ÷ összes euró
- Ami megvan: (mai árfolyam − átlag) × euró
- Amit elköltöttél: (aznapi árfolyam − átlag) × elköltött euró
Melyik árfolyammal számolj?
- Vételnél azzal, amit ténylegesen fizettél: a bankszámlakivonaton szereplő forintösszeggel, díjjal együtt. Ez a beszerzési árad. A bank eladási árfolyama és a díj benne van, így az eredmény a valódi költséget is mutatja.
- Ma egy hivatalos referencia-árfolyammal: az EKB-éval [1] vagy az MNB-ével [2], mindig ugyanabból a forrásból. Ha azt akarod tudni, mennyit kapnál, ha ma visszaváltanád, a bank vételi árfolyamát nézd: az valamivel kevesebb.
Hogy miben különböznek az árfolyamok, és miért egy forrásnál maradj: nettó vagyon több devizában.
Egy példa: négy euróvásárlás és egy nyaralás
Kitalált, de valószerű eset, valódi árfolyamokkal: 2026-ban négyszer veszel 500 eurót, augusztusban 500 eurót elköltesz egy horvátországi nyaraláson, októberben pedig megnézed, hol tartasz. Az egyszerűség kedvéért minden vásárlás az EKB aznapi referencia-árfolyamán történik [1]; a bankod ennél valamivel drágábban adja az eurót.
| Euró | Ft egy euróért | Fizettél | |
|---|---|---|---|
| Január 15. | 500 € | 385,65 | 192 825 Ft |
| Március 16. | 500 € | 390,23 | 195 115 Ft |
| Május 15. | 500 € | 359,78 | 179 890 Ft |
| Július 15. | 500 € | 359,65 | 179 825 Ft |
| Összesen | 2 000 € | átlag 373,83 | 747 655 Ft |
Az átlagos vételi árfolyamod 747 655 Ft ÷ 2 000 € = 373,83 Ft. Ennyibe került átlagosan egy euró.
- Augusztus 12., nyaralás: elköltesz 500 eurót. Aznap egy euró 364,10 Ft volt [1], vagyis a nyaraláson elköltött euró 182 050 Ft-ot ért, de átlagáron 186 914 Ft-ba került. Realizált veszteség: 4 864 Ft. Az átlagos vételi árfolyam nem változik: a megmaradt euró darabja ugyanúgy 373,83 Ft-ba került.
- Október 22., ma: 1 500 € maradt. Az EKB szerint egy euró 366,43 Ft [1], így a megmaradt euró 549 645 Ft-ot ér, de 560 741 Ft-ba került. Papíron 11 096 Ft a veszteség.
−15 960 Ft
A két rész mindig kiadja az egészet: amit visszakaptál (182 050 Ft-nyi nyaralás és 549 645 Ft, amennyit a megmaradt euró ma ér), mínusz amit fizettél (747 655 Ft), az −15 960 Ft. A papíron lévő rész holnap már más lehet: ha az euró újra 373,83 Ft fölé megy, eltűnik.
A veszteség nem jelenti, hogy rossz döntés volt eurót venni: a nyaraláshoz amúgy is kellett. Csak azt mutatja, hogy a forint erősödött, mióta vásároltál. Ha a vagyonodat euróban számolnád, ugyanez nem is veszteség lenne: az árfolyamnyereség mindig ahhoz a pénznemhez képest értendő, amelyikben számolsz.
Mit hagy ki ez a módszer?
- Átlagár vagy sorrend. Itt az elköltött euró átlagáron került valamennyibe. Egy másik módszer szerint mindig a legrégebben vett eurót költöd el először (FIFO); akkor a realizált és a papíron lévő rész máshogy oszlik meg. Ha minden eurót elköltöttél, a végösszeg mindkét módszerrel ugyanannyi.
- Díjak és a bank árfolyama. Ha a kivonaton szereplő forintösszeggel számolsz, ezek benne vannak. Ha referencia-árfolyammal, ahogy a példa, a valódi veszteséged valamivel nagyobb.
- A kamat nem árfolyamnyereség. Ha az euród kamatozó számlán van, a kamatot külön nézd.
- Ez nyilvántartás, nem adóbevallás. Hogy egy árfolyamnyereség adóköteles-e, és hogyan kell kiszámolni, az külön kérdés. Ezt a NAV-nál vagy egy adótanácsadónál ellenőrizd.
Próbáld ki a saját számaiddal
A lenti kalkulátor a fenti példával indul. Írd át a sajátodra: vásárlásnál a kapott eurót és a kifizetett forintot, ahogy a bankszámlakivonaton áll; költésnél az eurót és az aznapi árfolyamot. Az EKB-gomb kitölti a mai árfolyamot [1]. Amit beírsz, a böngésződben marad; külön oldalon is megtalálod: átlagárfolyam-kalkulátor.
Hivatalos referencia-árfolyamot használj, mindig ugyanabból a forrásból. Ha azt akarod látni, mennyit adna érte a bankod, a vételi árfolyamát írd be.
Az átlagárfolyamod és az eredmény
- Összesen fizettél
- 747 655 Ft
- Még megvan
- 1500 €
- Ennyibe került
- 560 741 Ft
Átlagos vételi árfolyam
373,83 HUF / 1 EUR
- Az elköltött részen (realizált)
- -4864 Ft
- A meglévő részen (papíron)
- -11 096 Ft
- Összes nyereség vagy veszteség
- -15 960 Ft
Átlagos vételi árfolyam = amennyibe a meglévő deviza került ÷ amennyi megvan. Minden vásárlás módosítja, a költés nem. Realizált = elköltött összeg × (aznapi árfolyam − átlag). Papíron = meglévő összeg × (mai árfolyam − átlag).
Amit beírsz, ebben a böngészőben marad, és nem mentjük. Az EKB-gomb csak a mai dátumot és a két devizakódot küldi el a szerverünkre, ami az EKB-tól kéri le az árfolyamot. Nyilvántartáshoz való, nem adóbevalláshoz.
Ha egy időszakra vagy kíváncsi, például januártól októberig mennyit nőtt a vagyonod a megtakarításból és mennyit az árfolyamtól, arra ott az árfolyamnyereség és -veszteség kalkulátor.
Ezt csináld meg ma
Nyisd meg a bankszámlakivonatodat, és keresd ki az idei euróvásárlásaidat. Írd fel egymás alá: dátum, euró, fizetett forint. Alulra: összes forint ÷ összes euró. Ez az átlagos vételi árfolyamod. Ha a mai árfolyam fölötte van, a megmaradt euródon nyerésben vagy; ha alatta, vesztésben.
Ha nem akarod kézzel vezetni: a Volora alkalmazásban minden devizás pénztárca megjegyzi, átlagosan milyen árfolyamon vetted a pénzét, az Elemzések pedig pénznemenként megmutatják, mennyit nyertél vagy vesztettél az árfolyamon azóta, és ez a nettó vagyonod hány százaléka. Az árfolyamok az ingyenes csomagban 30 naponta, Premiummal naponta frissülnek. Bővebben a több devizás nettó vagyon követéséről.