Megjön a fizetés, lemennek a számlák, és 20-a körül már minden kávé előtt megnézed az egyenleged. Tudod, hogy „kellene egy költségvetés”, de a legtöbb útmutató annyit mond: írd fel a bevételeidet és a kiadásaidat.

Röviden: a havi költségvetés egyetlen kérdésre válaszol: mennyit költhetsz ebben a hónapban a nem kötelező dolgokra úgy, hogy a lakbér és a megtakarítás érintetlen marad? Először a kötelező kiadásokat fizesd ki, utána tedd félre a megtakarítást, és ami marad, az a költési kereted. Végül nézd meg, hogy a pénz a számlák előtt érkezik-e.

A sorrend, amitől a költségvetés tart
  1. Nettó jövedelem
  2. mínusz kötelező kiadások
  3. mínusz megtakarítás
  4. = a költési kereted

Egy kidolgozott példa

Kitalált, de valószerű helyzet: egy ember, havi 450 000 Ft nettó jövedelem, 270 000 Ft kötelező kiadás (albérlet, rezsi, élelmiszer, közlekedés, biztosítás, minimális hiteltörlesztés) és 20%-os megtakarítási cél.

Egy hónap, abban a sorrendben, ahogy fizeted
ÖsszegA jövedelem része
Nettó jövedelem450 000 Ft100%
Kötelező kiadások270 000 Ft60%
Megtakarítás (20%-os cél)90 000 Ft20%
Költési keret90 000 Ft20%

90 000 Ft

Ennyi a példában a havi szabad költési keret, miután a kötelező kiadások és a megtakarítás megvan

Két dolog látszik rögtön:

  • A kötelező kiadások a jövedelem 60%-át viszik, nem a klasszikus 50/30/20 szabály 50%-át. Egy fizetésből és albérletből ez teljesen átlagos. A szabály kiindulópont, nem vizsga, amin megbukhatsz. Ha magasak a kötelező kiadásaid, először a szabad költés csökken, nem a megtakarítás (50/30/20 elfoglalt szülőknek: ott a 60/20/20 és a 70/10/20 változat is szerepel).
  • A 90 000 Ft az a szám, amivel élni kell. Nem a 450 000 Ft, és nem „ami 30-án megmarad”. Ezt elsején tudni: ez a költségvetés lényege.

A hat lépés

1. Írd fel a nettó jövedelmedet és azt, mikor érkezik

Azt az összeget használd, ami a számládra megérkezik, ne a bruttó bért. Jegyezd fel a következő két-három hónap minden fizetésének dátumát. Ha változó a jövedelmed (prémium, vállalkozói számlák), az elmúlt hat hónap leggyengébb hónapjával tervezz, és ami fölötte jön, az extra.

2. Sorold fel az összes fix számlát a határidejével együtt

Albérlet vagy lakáshitel, biztosítás, hiteltörlesztés, telefon, előfizetések. A határidő ugyanannyit számít, mint az összeg: ha a számla elsején esedékes, a fizetés 10-én érkezik, az gond, még ha a hónap egészében ki is jön.

3. A változó kiadásokat valódi kivonatokból becsüld

Az élelmiszer, a rezsi, az üzemanyag és a bérlet hónapról hónapra változik. Ne tippelj: vedd elő az elmúlt három-hat hónap bankszámlakivonatát, és egy átlagos hónappal számolj, ne a legjobbal. A kiadáskövetésről szóló cikk megmutatja, hogyan lesz a kivonatokból sáv.

4. A megtakarítást költés előtt tedd félre

Fizetésnapon utald el, egyszer beállított rendszeres átutalással. Az a megtakarítás, ami a „hónap végén megmaradó” pénzre vár, általában nulla lesz. Ha még nincs vésztartalékod, oda menjen először (vésztartalék építése).

5. Nézd meg az időzítést hétről hétre

Nyitó egyenleg + beérkező pénz − azon a héten esedékes számlák = egyenleg a hét végén. Csináld meg egyszer a következő hónapra. Ha egy hét mínuszba megy, miközben a hónap egésze rendben van, az időzítési gond, nem költési: tedd át egy számla határidejét, vagy tarts egy kis tartalékot a számlán (a fizetés ütemezése).

6. A hónap végén vesd össze a tervet a valósággal

Tíz perc elég. Ha egy kötelező kiadás három hónapja magasabb a tervezettnél, emeld meg a becslést; ez nem kudarc. Az a költségvetés, ami soha nem változik, általában az, amit senki nem néz meg.

Hol nem működik ez a módszer

  • A kötelező kiadások többe kerülnek, mint a jövedelmed. Ezt semmilyen felosztás nem oldja meg. A választás: több bevétel, kisebb fix költség (albérlet, hitel, autó), vagy mindkettő. A költségvetés megmutatja a hiányt, de bezárni nem tudja.
  • Az éves számlák. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, a helyi adók és a nyaralás nem jön minden hónapban, ezért a havi terv elfelejti őket. Oszd el mindegyiket 12-vel, és ezt az összeget tedd félre havonta.
  • Két jövedelem. Egy párnak először abban kell megegyeznie, mi a közös és mi a saját, csak utána jelentenek valamit a számok.
  • Ez terv, nem jóslat. Az első két hónap el fog csúszni. Így ismered meg a valódi számaidat.

Próbáld ki a saját számaiddal

Írd be a nettó jövedelmedet és a kötelező kiadásaidat az ingyenes 50/30/20 költségvetés-kalkulátorba. A klasszikus felosztás mellett azt is megmutatja, mennyit hagynak a kötelező kiadásaid megtakarításra és szabad költésre. A fenti példával (450 000 Ft és 270 000 Ft) ugyanazt a 90 000 Ft-ot és 90 000 Ft-ot kapod.

Egy dolog, amit ma megtehetsz

Nyisd meg a banki appodat, keresd meg, hányadikán érkezik a fizetésed, és hányadikán esedékes az albérlet vagy a legnagyobb számlád, majd írd fel a két dátumot egymás mellé. Ha a számla jön előbb, az 5. lépéssel kezdd.

Lásd még